Azt vettem észre, hogy az országértékelő beszédek korát éljük. Van, aki már tizenvalahányadszorra, van, aki hatszor, nyolcszor értékelte országunk helyzetét. Valahogy minden elhangzott az értékelések során, ami politikai szemszögből korrekt, vagy inkorrektnek tekinthető, ám egy valami mégsem. Egyik országértékelő sem tudta megmondani, miért fogytunk megint? Így igaz, az ország többsége túlsúllyal küzd, ám mégis fogy a magyar.
A 2010-es évhez képest 2,5 százalékkal kevesebb gyerek született Magyarországon. Már nem a tíz millió magyar országa vagyunk, csupán, a 9 millió 962 ezeré. Ez azért jelentős visszaesés. Mert, ha ez a tendencia folytatódik - és még erre rászámoljuk azokat a felnőtt, munkaképes lakosokat, akik magyar állampolgárként, de külföldön dolgoznak - akkor bizony azt kell mondanunk, a fogyasztói, a vásárlói társadalom van veszélyben. Hosszú távon mindenképp.
Természetesen nem ebből a nézőpontból akartam rávilágítani a dolgokra, de mivel minden mindennel összefüggésben áll, épp ezért a fogyó társadalom összefüggésben van a termelő társadalommal, a fogyasztó, a vásárló társadalommal. Ha egyik, vagy másik csökken, akkor az az egyensúly, ami működtet, egy ország gazdaságot komoly problémákba ütközik. Gondoljunk csak arra, hogy a fogyasztó, a vásárló társadalmat, a munkaképes, és fizetőképes réteg teszi ki, ha ez a réteg csökken, akkor jó néhány vállalat, cég termelését csökkentenie kell, mert nincs, aki megvásárolja a termelt, gyártott, vagy behozott javakat, termékeket.
Épp ezért nem csoda, ha a gazdaság, a kereskedelem minden terén kemény marketing harc folyik a fogyasztói társadalom tagjaiért. A legismertebb, és eddig leghatékonyabban használt fegyver, mint tudjuk a reklám. Reklámszakemberként azt mondom, ebben a helyzetben a reklámmal nagyon „csínján” kell operálni, s olykor adni is tudni kell, ahhoz, hogy bevételt generáljunk. Erre pedig a reklámajándék kiváló lehetőség. Olcsó, könnyen elkészíthető, gyakorlatilag személyesen átadható a célrétegnek.
Utolsó kommentek